Nem értelek, nem szeretlek

,,Nem szeretünk, mert nem értünk, azaz inkább: nem értünk, mert nem szeretünk."
/Raindranath Tagore/



Ha valakit szeretsz, meg is érted. Hisz együtt érzel vele, és az ösztönöd megérti. Megérted, hogy mit miért csinál. De ha ez nem megy, ha nem tudod megérteni, az azért van, mert nem szereted  és ismered eléggé ahhoz, hogy ezt meg tudd tenni. Ilyenkor két lehetőséged van. Vagy lépsz, és szándékodban áll megismerni, és később megszeretni, vagy megfutamodsz, és akkor a a kapcsolatotokat elásod, mielőtt meghalt volna. Azt hiszem, hogy minden olvasó érzékeli, hogy melyik az a lehetőség, amellyel jobban jár az ember. De persze minden jó kapocslatban (most csak egy igazán jó barátságra gondolok, mondjuk egy legeslegjobb barátnői kapcsolatra) lehetnek ,,nem értem" hullámvölgyek, és van az úgy hogy a két fél szöges ellentéteik egymásnak, de ez már egy másik tészta.
                                                                           Legyetek jók!
         

Mosoly

,,Senkinek sincs annyira szüksége egy mosolyra, mint annak, aki már nem tud mosolyogni." 
 /Lawrence G. Lovasik/

 Mosoly...     

                      

Elég jó dolog másokkal megbarátkozni, észrevenni. Még jobb őket megajándékozni. És most nem tárgyilagos ajándékra gondolok, hanem egy mimikára, mely mégiscsak a legmélyebbről jövő ajándék. És a legszebb ajándék is. Bőven adjál melőle mindenkinek, hidd el, még visszakapod.

A legtöbbet mondó arckifejezés. A kedvencem.  A felfelé görbülő ajkak, a kivillanó fogsor, a gödröcskék, amik a száj köré gyűrődnek. Olyan gyönyörű... 

Játék

,,A játék tartson, ameddig a játéknak van ideje, de amikor komoly dolognak jön el az ideje, abba kell hagyni a játékot."   /Szilvási Lajos/ 
Amíg nincs arra szükség, hogy felnőtt légy, légy gyerek. Mert addig jó, míg gyerek vagy. Addig tusz játszani. S a játékban önmagad vagy. De mikor felnősz egy-egy feladathoz, már nem leszel önmagad, mert ár nem lesz játék, az amit teszel. (Lásd), mikor házasodsz.  Akkor nőj fel, és komoly fejjel menj férjhez. Utána játsz.  
Mindig légy vidám. Belül. De mikor komolynak kel lenni, légy komoly. Kívül. Belül örülj, hogy kívül komoly vagy. 

De a vidámság, és a boldogság nem zárja ki a komolyságot. Egyszerre i slehet mindet. És abból jön ki a legjobb koktél. Mert abban van mindennek a legjobb gyümölcse.   Csak játsz!

Változás

Kicsi gyerekként sosem mentem a saját fejem után. Soha nem akartam önmagam lenni, mert féltem mások véleményétől. Féltem a megfeleléstől.
  Három éve azonban az életem más irányba terelődött. Az addig barátoknak hitt társaimat otthagytam (nem hiányoltak, ezzel nekik nem okoztam semmi rosszat), és olyan igaz barátokra tettem szert, akik mellett önmagam lehettem (lehetek). Ez eleinte teljesen új volt, ilyet még csak a családom mellett tettem. A változás azonban nagyon jót tett toban éreztem, érzem magam tőle. Nem tudom, hogy hogyan fogalakulni az életem, és vele együtt a személyiségem, de egy dolgot tudok. Nem akarom, hogy mások miatt negyek önmagam.

Megvilágosodás

Mikor rájössz mit is akarsz csinálni... Fantasztikus érzés.
                                          10 éve táncolok, és talán csak most is esett le, hogy mit akarok. Már régóta mondogatom, hogy így moderntánc koreográfus leszek, úgy moderntánc koreográfus leszek, de ha lehet ilyet mondani, egy film miatt világosottam meg. A film pedig a Street dance volt. Már régen láttama  Step up filmjeit, és teljes szívemből szeretem őket is, de a Street dance még új volt számomra. A film arról szól, hogy a hip-hop, a street dance, vagy a klasszikus balett is megfér egy helyen. Mindezt olyan koreográfiákkal fűszerezték meg, amelyek elámítottak. Mikor vége lett, fölálltam, megkerestem egy jó kis zenét(konkrétan először Jordin Sparks, One Step On At A Time-ját kapcsoltam be) és elkezdtem táncolni.
                                       Olyan felemelő érzés volt, hogy a mindenségért sem hagytam volna abba. Két stílusban nyomtam, körülöttem elképzeltem a többi táncost, az ő lépéseiket, és az egészet, ahogyan kinézne szemből. Aztán, mikor vége lett a zenének újrakapcsoltam, és próbáltam megjegyezni a lépéseket, a mozdulatokat, melyekt improvizáltam. Újrakapcsoltam, újra kapcsoltam, mikor meguntam, pedig újat kapcsoltam. És ez így folytatódott egészen estig. Másnap pedig újrakezdtem, sé megfogalmazódott bennem az a fajta moderntánckoreográfus, aki nem csak egy stílust mutat, hanem az, aki mindnet összekeverve, elhagyva  a szabályokat megtalálja önmagát a táncban.
Úgy érzem, hogy ez mindennel így van. Csak jöjjön hozzá ihlet. Amíg nem találtad meg (a szerinted helyes) utat, akkor keresd. Lehet hogy ott van az orrod előtt, csak még nem kóstoltál bele. Lehet majd ő talál meg téged, de egy bizost, egymásra kell találnotok.

A day, that just mine

Egy nap, amely csak az enyém....

Igen, ezt a napot csakis magamnak szenteltem. Ugyanis olykor jó kikapcsolni, olyat tenni, mit a normális hétköznapokon ritkán tehetsz meg. Ez egy egyszemélyes program. A magad programja. A számodra fontos, nehéz pillanatokban elérhetetlennek tűnő dolgok megvalósítására próbálom beiktatni a ,,heti rendembe" az ilyen ,,önfoglalkozó" napjaimat. Ez nem az ego növelés szempontjából fontos, mert a foglalkozás utáni napokra is kihat. Nem kell, hogy elvegyen egy egész napot, elég csak pár óra, vagy néhány perc, addig is önmagadra figyelsz. És ez a lényeg.

Most bemutatom, hogy nekem hogyan néz ki egy ilyen nap:

1. Egészséges reggeli: sok sok gyümölcs, melynek energiáját magadba szívva, újult erővel nézel a napod elé.    

Ezeket a gyünölcsöket turmix formályában is magadhoz veheted.

Mivel nagyon nagyon sok féle gyümölcs létezik, változatossá teszi az étrendet.

2.Torna: A torna jelentését (többé-kevésbé) mindenki ismeri. A kemény sportot megelőző torna (bemelegítés, gimnasztika) fellazítja az izmokat, mellyel lehetővé teszi a sport közbeni esetleges megrándulások, sérülések gyakoriságának mellőzését. De a tornát nem kizárólag a sport előtt használjuk, remek a nap előkészítésére, hisz energiát termel. Az ilyen tornákra fejlesztették ki az egyik legismertebb olyan ,,sportot", mely nem csak a külsőt, hanem a belsőt (lelket) is ,,megtisztítja", vagy mozgásba hozza. Ez a joga.

3.Zuhany, hajmosás:  A zuhanyzás, és a hajmososás is megtisztítja, erőt, egyfajta új megtisztulást ad (kölcsönöz) a testnek, amely felpezsdíti a vérkeringést, mozgásba hozza az izmokat.

4.Ebéd: Főzz valami finomat, és ebédelj meg egy jó sorozat mellett.

5.Szépség: A kedvenc részsem az egész napban. Testáplózok, körmöt festek, sminkelek, egyszóval a külsőmet hozom rendbe. Ez alatt hangulatos (hangulatnak megfelelő) zenét hallgatok, ami ritmikusabbá, szinte filmbe illő jelenetté varázsolja a szituációt.

6. Film:  Ki nem szereti a filmeket? Főleg a jókat? kIválasztok egy szimpit, utánanézek, hogy másnak hogy tetszett, és ha jók a vélemények, megnézem. 

7. Egy szeretnivaló hobbi: Az én hobbim a tánc, és szeretek otthon gyakorolni. Ezt a programot nem csak ezeken a napokon végzem, ez nálam mindennapos. (Hobbik: főzés, takarítás, kertészkedés, zenélés, fényképezés)

8.Kapcsolattartás: Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk el a barátokról, családról. Ilyenkor szeretek hosszasan beszélgetni velük arról, hogy mit csináltam aznap, és mennyire éreztem magam jól. A nap tökéletes levezetése. 

9.Korai lefekvés: Titok a szépség, ápoltság megtartására.

Ez a program nem csak energiát ad, hanem megtisztít, és szebbé, talán jobbá tesz. Én ezért szeretem minnél gyakrabban elvégezni, ha nem is egy egész napot rááldozva.

VAKÁCIÓ!

Végre eljött az igazi nyár! Azért is az igazi, mert hát mint tudjuk Június elsején jött el, de a nyár akkor válik teljessé, mikor a suli/munka is befejeződik. (A munka esetében max. a tanároknál, ovónőknél/ovóbácsiknál jöhet el ez az időszak.) Tehát eljött. Az utolsó nap a suliból nem telt úgy mintha tényleg az utolsó lenne, főleg, hogy egy csomóan hiányoztak, és nem volt teljes a ,,népesség", és sirattuk a minket itthagyókat is. A hanglat attól még nagyon jó volt, csak olyna nehéz volt kilépni az ebédlő (egy átlagos iskolai nap utolsó fázisa, hol együtt vagyunk) ajatján, arra gondolva, hogy holnap már nem 

leszek itt, nem fogok összeröhögni egy hülyével, aki az ebédlőasztalra ,,véletlenül" kiöntött vízre rak egy kis krumplit, hogy szép legyen, vagy hogy nem fogom a szerelmi bánatáért jajjgató barátnőmet vígasztalni. Nem, nem lessz semmi ilyesmi a nyáron. Nagyon fognak hiányozni, és, ám egész évben erre vártam, egyre tolnám már el az év végét. De nem lehet, itt van, nem lehet mit csinálni, örülni kell neki, hiszen mi értelme van, ha nem örülünk annak, ami van...

matek vizsga alias soha ne bízz a tanárodban

 

Szombat van , mégis úgy érzem, mintha hétfő lenne. Korán kellett kelni, reggelit készíteni, suliba menni. Ám nem egy szokásos ,,szombaton tanulunk, mintha hétköznap lenne" nap volt, hanem a ,,várva várt" matek vizsga napja. (Hurrá). A suliba lépve, és az osztálytársakkal-barátokkal találkozva egy riadt tekintetet sem láttam. Mindenki a puskákra és a számológépekre hagyatkozott, csak a stréberek mormogták a képleteket. Miután a két matektanár (az a-soké is), és a (mindig, mindenhol ott levő) osztályfőnökünk elrendezett bennünket, az osztályfőnök távozott, és a matektanárok pedig ismertették a ,,szabályokat".

-Úgy döntöttünk, hogy a feladatlap megírásához semmilyen segédeszközt, így számológépet sem lehet használni.-Hát, mit is mondjak. Erre a kijelentésre minden diák felhőkölt. Na azért álljon meg a menet! Szeptember óta számológépet használunk, erre a vizsgán kijelentik, hogy nem szabad használni? Hát, király. A vizsga után, mindenki le volt taglózva. Senkinek nem sikerült valami fényesen. A feladatok felét, pedig vagy nem gyakoroltuk, vagy év elején vettük, és azóta nem ismételtük. Én a barátnőimmel elmentem mekizni, és próbáltuk nem a matekra terelni a szót. A hangulatom itthon sem változott, a szüleim egyet értettek velem abban, hogy ez szemétség, és anya fölajánlotta, hogy nyugodtan sírjak (?). Most pedig várok. Hogy mire? A jó hangulatra, a matekra nem odafigyelésre, és arra, hogy élvezzem azt, amit csinálok. Azt mindenesetre tudom, hogy nem az nem a matek.

Várom már.

Holnap nyár. Nagyon sok tervem van, mit csináljak, hiába mondja azt anya, hogy szét fogom unni magam. Nem. Elterveztem, hogy megtanulok angolul, elkezdek tanulni németül, bepasizok, egy csomót fogok lógni a barátnőimen (annyira, hogy már unni fognak), írok, olvasok, szépen lebarnulok (kizárólag természetes napfénnyel, szoli szóba sem jöhet, és igyekszem NEM leégni.), és megpróbálom magam tisztába tenni (na azért ne a pelenkázásra gondolj). Kívül, belül. Jó lenne, hogyha szép lábaim lennének, a hajamat kicsit kiszívná a nap, szeretnék beszerezni egy catrice körömlakkot, és egy szép (nekem is tetsző) bronzosítót. Ezen kívül szeretnék sok nyári ruhát (olyat, ami jól is áll), és egy szép sortot, ami szintén mutat valahogy az én kifejezetten duci lábaimon. Bár kétlem, hogy ilyen létezik, én reménykedek. Ami a nyaralást illeti, konkrétan Németország, Balaton, és Mályi van megcélozva, amiből a Balaton, és Mályi a legjobb barátnőimmel, ami azért is nagyon nagyon jó, mert, hogy velük lehetek, és lehetünk hülyék, és nem kell kulturáltan mosolyogni, ami Németországban fog megtörténni a családdal, és nővérem barátjának családjával. Na, de még erre várni kell, mert igazából még attól, hogy holnap beköszönt a nyár a szokásos hőséggel, és fincsi gyümölcsökkel, még várni kell arra, hogy szabad legyen az ember. Ugyanis még akad pár (pontosabban 5) zűrös hétköznap, tele kihívásokkal, félelemmel, az utolsó jegyek lezárásával, és mindenféle földi jóval (például filmmel, amit ilyenkor nézünk, ugyanis sem a tanárnak, sem nekünk nincsen kedvünk normális órákhoz), amivel egy iskola meg lehet áldva. Ezekkel a gondolatokkal búcsúzom el, és kívánom, várd úgy a nyarat, mint én, célokkal, és boldogsággal tele.